Földönkívüli Intelligens Élet Kutatás  
Távkapcsolat honlap.Távkapcsolat honlap.

SETI Intézet - Gyakran Ismétlődő kérdések (FAQ)


A leggyakoribb 5 kérdés
1-A SETI Intézet talált már földönkívüliektől  származó jelet?
2 -Mi a Phoenix Projekt?
3 -Hogyan tudhatjuk, hogy egy jel földönkívüliektől származik?
4 -Mi történik, ha találunk valamit?
5 - Rejtegetnek valahol földönkívülieket?

I. SETI Intézet  Általános információk 


II. SETI Intézet kutatási/technikai információk


III. Háttéranyag


IV. SETI, Oktatás és Nyílvános tájékoztatás


V. Kapcsolódó információk 


 
 
A leggyakoribb 5 kérdés
     
1- Talált már a SETI Intézet földönkívüliektől származó jelet?   A SETI kutatás még nem talált bizonyíthatóan földönkívüliektől származó jelet. Ha találtunk volna, arról mindenki tudna. Nincs titoktartási előírás ezzel kapcsolatban, s még ha lenne sem lehetne azt betartani. (valahányszor, amikor a Phonix projekt - akárcsak néhány órán keresztül is- érdekesnek látszó jelet vesz, az újságírók máris csörgetni kezdik a telefonjainkat.)

Korábbi SETI próbálkozásoknál több megmagyarázatlan, gyanús jelet is detektáltak. Ezek közül leghíresebb talán az 1977-ben az Ohioi Állami Rádiócsillagászati Obszervatórium által vett  "WOW" jel. Ezen jelek egyikét sem sikerült azonban újból venni, és a tudósok számára így ez nem elég a sikerhez, s így a Stockholmba vezető úthoz sem a Nobel díjért. Nem hinnénk semmilyen felfedezésben, amíg azt nem ismételnék meg más, a felfedezőktől független  tudósok. Ugyanez érvényes a SETI kutatásokra is. Csak akkor hitelesek, ha egynél többször sikerül venni őket.
Mikor jön el a siker? Senki sem tudja. Megtörténhet holnap, vagy évek múlva. Az is lehet, hogy soha. Csak a keresés folytatása adhatja meg a választ.

     
2 -Mi a Phonix Projekt?   A SETI Intézet Phoenix Projektje az eddigi legambíciózusabb földönkívüli intelligencia keresésére irányuló program. 1995 óta vizsgálja át a közeli Nap típusú csillagok vidékét olyan jel találásának reményében, amely azt bizonyítaná, hogy nem vagyunk egyedül.

Project Phoenix közvetlen utódja a NASA célzott kutatásának, amelyet a kongresszus 1993-ban befejezésre ítélt.

Mennyiben különbözik a Phoenix a többi kutatástól? Ez az egyetlen célzott kutatás. Más szavakkal, ahelyett, hogy végigpásztázná az égbolt nagy részét, közeli csillagokra fókuszál. Azáltal, hogy csak a gondosan kiválasztott célpontokat figyeli, a 28 millió csatornás Phoenix vevő percekig gyűjtheti a jeleket(másodpercek helyett), páratlan érzékenységet nyújtva ezáltal a gyenge jelekre. 

A Phoenix Projekt ellenőrzést is végez: az esetleges jelölteket felfedezésüktől számított 20 percen belül vizsgálja, amelyhez egy másik rádióteleszkópot használ, az angliai Jodrell Bankben. Ez azért fontos, mert a távoli csillagrendszerekből érkező jeleket a csillagközi forró gáz néhány órás ciklusidővel felerősítheti, gyengítheti.

Bővebben: Project Phoenix

     
3 -Honnan tudhatjuk, hogy egy jel ET-től származik?   Gyakorlatilag az összes rádió tartományban folytatott SETI kutatás úgynevezett szűksávú jeleket keresett. Ezek a rádiósugárzások egy-egy pontot jelentenek csak a teljes rádió spektrumban. Mintha elkezdenénk éjszaka keresni az autórádiónkon: zaj, mindenütt, majd hirtelen egy sípolás -egy jel egy bizonyos frekvencián- egy adót találtunk.

A néhány Hertz vagy még kisebb szélességű szűk sávú jelek mesterséges adót jeleznek. A természetes kozmikus zajforrások, mint a pulzárok, kvazárok és a saját tejútrendszerünkben lévő turbulens ritka csillagközi gáz nem bocsát ki ilyen szűk sávú jeleket. Az ilyen természetes objektumok sugárzása szétoszlik a spektrumban.

A földi rádiós gyakorlatban a szűksávú jeleket gyakran hordozójelnek hívják. A spektrum kis tartományában nagy energiát képviselnek, következésképp bármely energiaszinten a legkönnyebben vehető jelek. Ha ET egy jó (vagy legalább megfelelő) mérnök, szűksávú jeleket  használ jelzőfényként, hogy felhívja a figyelmünket. 

     
4 -Mi  történik, ha találunk valamit?    Ne feledjük, hogy a SETI céljaira használt vevőket arra tervezték, hogy az állandó vagy lassan változó hordozójelet megtalálják. Valahogy úgy, mint egy fuvolahangot a vízesés morajával szemben. Azonban bármely gyors változás a jelben, a moduláció, esetlegesen az "üzenet" elmosódik, és elveszik. Ahhoz, hogy megérthessük, mi is az üzenet, sokkal nagyobb eszközöket kell majd építenünk, amelyek képesek a modulációt is venni a jelben. Több mint valószínű, hogy miután detektáltuk a jelet, pénzforrások is elérhetővé válnak ennek a nagyobb berendezésnek a megépítésére.

Mielőtt a modulációt mérni tudnánk azonban, csak annyit fogunk tudni, hogy értelem van odakinn. Megjelölhetjük a helyet az égbolton, ahonnan a jel érkezik, és a lassú változások a jel frekvenciájában információt adhatnak a bolygó forgásáról és orbitális pályájáról. Még ezzel a korlátozással  együtt is azonban az idegen értelmes élet felfedezése szenzáció lesz. Tudni fogjuk, hogy nem vagyunk egyedül, és nem vagyunk a legokosabb lények az univerzumban (nem vagyunk a teremtés koronái). Természetesn nagy lesz a nyomás, hogy megépítsük azt a nagy berendezést, amivel meghallgathatjuk a földönkívüli  üzenetet.

És utána? Ha vettük az  üzenetet? Meg fogjuk érteni? Ezt persze, senki sem tudja. Elképzelhető, hogy egy fejlett és önzetlen civilizáció egyszerű képeket és más információkat küld nekünk.

További információk Detection Protocols

     
5 - Rejtegetnek valahol földönkívülieket?   Nem hisszük. Sok amerikai (és más országok lakói közül is sokan) meggyőződéssel hiszik, hogy földönkívüliek röpködnek űrhajóikkal a mezők  felett, esetenként leszállnak a hátsó udvarban, hogy beszerezzenek néhány emberi lényt tenyésztési kísérleteikhez.
UFOEz roppant nagy jelentőséggel bírna természetesen, és (véleményünk szerint) lehetetlenség lenne titokban tartani, különösen ha nemzetközileg történne. Idegenek jelenléte bolygónkon nem olyasvalami lenne, amit bárki el akarna rejteni. Ez lenne minden idők legnagyobb tudományos eseménye, és egyetemi kutatók tízezrei kezdenének azonnal dolgozni rajta. Azonban bármennyire népszerűek  is az idegenekről és az UFO-król szóló történetek, a hitelt  érdemlő fizikai bizonyítékok hiánya miatt komoly tudósok nem hiszik, hogy az UFO-knak bármi közük lenne földönkívüli látogatókhoz.

Bővebben UFO pages

     
I. Általános  Információk a SETI Intézetről 
     
Mi a SETI?   A SETI egy betűszó, ami az angol  "Search for Extraterrestrial Intelligence" szavakból származik. Magyarul: "földön kívüli intelligencia keresése".  Célja, hogy az Univerzumban, leginkább a galaxisunkban  valahol létező technikai civilizáció nyomaira bukkanjon. Naprendszerünkön kívül billiónyi  hely létezhet, amelyen élet van. Jelenlegi technikánkkal képesek vagyunk felfedezni olyan lakott helyeket, ahol  az élet megjelent és legalább olyan technikai színvonalra jutott, mint mi jelenleg.
     
Mi a SETI Intézet?   A SETI Intézet egy nonprofit szervezet, amely olyan kutatási és oktatási projekteknek ad otthont, amelyek az életet kutatják az Univerzumban. Az Intézet számos területen vezet kutatásokat, beleértve a csillagászatot, bolygókutatást, kémiai evolúció, élet eredete, biológiai evolúció, kultúrális fejlődés. Intézeti projekteket szponzorai  NASA Ames Research Center, NASA Headquarters, a National Science Foundation, a Department of Energy, a US Geological Survey, a Jet Propulsion Laboratory (JPL), a International Astronomical Union, Argonne National Laboratory, a Alfred P. Sloan Foundation, a David & Lucile Packard Foundation, a Paul G. Allen Foundation, a Moore Family Foundation, a Universities Space Research Association (USRA), a Pacific Science Center, a Foundation for Microbiology, Sun Microsystems, Hewlett Packard Company, és más magán ipari támogatók, William és Rosemary Hewlett, Bernard M. Oliver és még más magán támogatók. Az Intézet örömmel fogadja a SETI iránt érdeklődő civil alapítványok, és más csoportok/ személyek támogatását.
Mindegyik szponzorált próbálkozást (összesen 63 különálló többéves projekt 1984 óta) felügyeli egy fő kutató, aki a tevékenység vezetéséért felelős a gondnokságnak.. Jelenleg több mint két tucat aktív projekt van az Intézetnél, Mars kutatás, bolygókutatás, űrbiológia, és kapcsolódó témakörökben. Phoenix Prjekt egyedi kutatás, az SETI Intézet földönkívüli intelligencia kutatása. Az Intézet legnagyobb projektje, és teljes egészében a magánszféra szponzorálja. 
     
Kik dolgoznak a SETI Intézetben?   Az Intézetben dolgoznak tudósok, mérnökök, adminisztrátorok, műszakiak, PR szakemberek, oktatók és egyéb kisegítő személyzet.
Nem folyt a NASA-nál is egy SETI kutatás?   De igen. A neve nagy felbontású mikrohullámú felmérés (High Resolution Microwave Survey), HRMS volt. 1993-ban a nevadai Richard Bryan szenátor sikeresen nyújtott be egy javaslatot, amely minden támogatást megvont a NASA SETI programjától. A program költsége kisebb volt mint a NASA évi költségvetésének 0.1%-a, ez adófizetőnként egy ötcentest jelentett. A szenátor kijelentése szerint a NASA SETI programját a költségvetés szűkössége miatt kellett megszüntetni.
És akkor most ki fedezi a SETI kutatás költségeit?   A Phoenix Projekt költségvetése néhány nagyobb szponzortól (William Hewlett, David Packard, Gordon Moore, Paul Allen, and Barney Oliver), alapítványoktól, és sok magánszemélytől származik.
     
Foglalkoztat a SETI Intézet önkénteseket?   Hamarosan! Már dolgozunk egy önkéntes program kialakításán. Várhatólag önkéntesek számára a lehetőségek a SETI-vel kapcsolatos adminisztratív irodai feladatok, levelezések köre lenne, valamint asszisztálás a szponzorkereső eseményeken, segédkezés a SETI információs standokon különböző nyilvános rendezvényeken. Ha érdeklődik ez iránt, hamarosan több információval szolgálhatunk.
     
II. SETI Intézet kutatási/technikai információk 
     
Mi az Allen Teleszkóp tömb?   Rick Smegal with antennaOlcsó kereskedelmi antennák elrendezése, amelyek párhuuzamosan használhatók mind SETI célokra mind  rádiócsillagászati kutatásokra.
Mivel alkalmas lesz az égbolt sok területének egyszerre történő tanulmányozására, több csatornán és napi 24 órán keresztül, lehetővé teszi a Phoenix Projekt  csillag felderítésének kiterjesztését 100 ezer, vagy akár 1 millió közelebbi csillagra.
Az Allen Teleszkóp tömb a SETI Intézet és a University of California közös munkája. A már létező Hat Creek Obszervatóriumban épül, amely a Berkeley birtokában van, és Californiában Mt Lassen-től kissé északra, a Cascades-ban fekszik.
Paul Allen (a Microsoft társalapítója) és Nathan Myhrvold (a Microsoft korábbi  technológiai főnöke) előrelátó jótékonyságának köszönhetően ez a 26 millió dolláros teleszkóp  tömb ötletből valóság lesz.
     
Mi a Phoenix Projekt?   A Phoenix Projekt a SETI Intézet földönkívüli értelem keresésére irányuló kutatási projektje. A név maga a saját poraiból feltámadó egyiptomi mitológiai madárra utal, a SETI esetében a kongresszusi támogatás megszüntetésének porairól van szó.
Miután a HRMS célzott keresést törölték, az Intézet gyorsan lépett, hogy annak tudós és mérnök csoportjának magját visszatartsa, és alvállalkozói segítségéval felújította és kibővítette a célzott keresés elektronikáját és szoftverét. A Phoenix Projekt központi tevékenységeként ma ezzel a berendezéssel keresnek technikai civilizációra utaló jeleket a közeli csillagok vonzáskörzetében. Ezen az óriási kutatáson kívül a SETI Intézet további munkái egy sokkal nagyobb kapacitású rendszer tervezésére, fejlesztésére, valamint más kutatási és  oktatási projektek támogatására irányulnak. 1994 óta az összes munkát csakis magán források fedezik.
     
Milyen módon keresi a Phoenix Projekt a földönkívüli értelmes életet?   A Project Phoenix a világ legnagyobb teleszkópjait (átmérő 40-300 méteres) használja a közeli nap típusú csillagok környezetének vizsgálatára. A csillagokat egyesével az elektromágneses spektrum mikrohullámú tartományában vizsgálják, mesterséges eredetű jeleket keresve. A Célzott keresés rendszere az 1000-től 3000MHz-ig terjedő tartományban 1Hz felbontással keresi a jeleket. A lassan mozgó jelek detektálásának képessége és a közel valósidejű adatfeldolgozást biztosító alkalmazás révén a Phoenix Projekt ma a világ legérzékenyebb és legszéleskörűbb SETI kutatása.
A Phoenix megfigyelési fázisa várhatólag 2001-ig tart. A ténylegesen szükséges idő több tényezőtől függ: a rádióteleszkópok elérhetőségétől, a földi rádiófrekvenciás zavarás szintjétől, a vevőrendszer fejlesztésének ütemétől, és természetesen attól, hogy találunk-e földönkívüli adást. 
     
Miért gondolják, hogy ET a mikrohullámú frekvenciatartományban sugároz?    A spektrum mikrohullámú tartományában viszonylag alacsony a galaxisoktól, kvazároktól és egyéb kozmikus zajforrásoktól származó háttér zaj. Ezáltal könnyebb a gyengébb jelekre rábukkanni. Ezen kívül pedig a mikrohullámú tartományban van egy természzetes eredetű  emissziós vonal(21 cm hullámhosszúságú színképvonal), egy szűk sávú "adás" az 1,420MHz-nél, amely a csillagközi hidrogéntől származik. Minden rádiócsillagász, ideértve a földönkívülieket is, ismeri ezt a hidrogén által kibocsátott jellegzetes színképvonalat. A rádiótartomány univerzális alappontjának szerepét töltheti be, és ésszerű ennek szomszédságában sugározni a csillagközi üdvözléseket.
     
Honnan fogják tudni, hogy értelmes, földönkívüli jelet vettek?   Alapvető jellegzetesség a természetes eredetű rádiózajok és az épített rádióadó adásának megkülönböztetésére a sugárzás sávszélessége, vagyis az, hogy a teljes rádió tartományban mekkora szélességet foglalnak el. Jelenlegi  tudásunk szerint minden 300Hz-nél kisebb sávszélességű jel mesterséges eredetű. Az ilyen szűk sávú jelek azok, amelyeket a SETI kísérletek keresnek.  Árulkodó jel lehet még a sugárzás teljes polarizáltsága, vagy a jel által hordozott kódolt információ.
Sajnos a SETI kutatásokat nagyon zavarják a saját bolygónkról származó szűk sávú jelek. A távközlési műholdak, a katonai radarok bocsátanak ki ilyen jeleket. A Phoenix egy második teleszkópot használ az ilyen nem kívánatos vételi zavarok kiszűrésére. Mivel a második teleszkóp több száz mérföldre van a fő berendezéstől, a földönkívüli jel a két helyen kissé különböző frekvenciájú lenne. Ez a Föld forgásának és a Doppler-eltolódásnak a következménye. Ennek a várható kismértékű frekvenciaeltolódásnak a figyelésével eldönthető,hogy mely jelek a helyiek, és melyek azok, amelyek valóban földön kívüli eredetűek.
     
Lehet, hogy a SETI kutatók a rossz jeleket keresik? (Pl. miért nem széles sáv?)
  Ahogy az előző részben leírtuk, SETI kutatók szűk sávú jeleket keresnek, amelyek a spektrum egy szűk pontjára (1Hz vagy még kisebb) korlátozódnak. Azonban, ha van mobiltelefonja, tudomása lehet róla, hogy a Földön a kommunikáció nagy része az un szórt sáv technika segítségével történik. A sugárzott jel szétoszlik a frekvencia széles tartományán. Mi van, ha ET szintén így küldi üzenetét? Megtalálnánk így az üzenetét?
Ez attól függ. Ha a jel elégggé erős, a jelenlegi SETI berendezésekkel vehetnék, bár a gyenge adás elveszne. Kevés kétség van afelől, hogy a jövőben a nagyban megnövelt számítógépi kapacitással a kutatás ki fog terjedni erre a más típusú kommunikációra is. Ne feledjük azonban, hogy minden civilizáció rájön, hogy a szűk sávú adás a leghatékonyabb módja a könnyen vehető jel adásának. Ha kapcsolatba akarnak lépni, vagy egyszerűen nagy energiájú radart használnak a közeledő üstökösök detektálására, olyan jelet hoznak létre, amelyet kísérleteink meg tudnak találni.
     
Talált már a Phoenix ET-től származó jelet?   Még nem. Hallhattunk Phoenixen kívüli SETI kutatók által talált érdekes "jelöltekről", például az 1977-ben az Ohioi State Radio Observatory-ban vett híres Wow jel. Mivel azonban az ezekben a kutatásokban gyűjtött adatokat gyakran csak sok idővel az észlelés után dolgozták fel, a gyanús jeleket nem lehetett azonnal ellenőrizni, hogy valóban földönkívüli eredetűek-e. Az eredeti észlelés után napokkal, néha hónapokkal később végzett megfigyelésekben soha nem sikerült a jelet ismét venni. Ahhoz, Hogy egy jel bizonyosan egy másik civilizációtól származik -hogy tudományos körökben valódiként elfogadják- függetlenül be kell azonosítani, és ki kell mutatni, hogy a naprendszerünkön túlról ered. A Phoenix azonnal ellenőriz minden esetlegesen szóba jöhető jelet.
Ha Phoenix valódi földönkívüli üzenetet vesz, arról tudni fogsz. Az ilyen felfedezés esetében követendő eljárás leírása a Post-Detection Protocolban található meg.
     
Milyen jelentősek a nem megmagyarázott jelek?   Nem túlzottan. Ahogy fent már leírtuk, a Phoenix azon kevés SETI kutatások egyike, amely azonnal le tudja ellenőrizni a gyanús jeleket. Ezidáig egy sem bizonyult földönkívülinek, hanem radartól, távközlési holdtól stb. származtak. Ha csak egyszer veszünk egy jelet, és azután siha többször, ez nem egy meggyőző bizonyítéka ET-nek.
Az OhioI Állami Egyetem SETI kutatói által 1977-ben vett jól ismert jel, a "Wow" jel. Azonban soha nem sikerült mégegyszer hallani, és azonosítatlan interferenciának feltételezzük.
     
Mi is küldünk jeleket?   A Phoenix Projekt   passzív kísérlet, csak keresi a jeleket, de nem küld. Az emberiség azonban nem szándékosan is juttat jeleket az űrbe -elsősőrban magas frekvenciájú rádió, televízió és radar jeleket- már több mint ötven éve. A legrégebbi tévéadásaink már  körülbelül ezer közelebbi csillaghoz elljutottak, de nagyon nagy antennát kellene építeniük az idegeneknek, ha venni akarnák. 
A SETI kutatókat nem érdekli túlságosan a küldés lehetősége, a hosszú idő miatt, amit a válaszra kellene várni. Ha a legközelebbi civilizáció 100fényév távolságban van, 200 évet kellene várni a válaszra. Mindazonáltal néhány, többnyire szimbolikus, szándékos üzenet már elment. 1974-ben az Arecibo Obszervatóriumból küldött üzenet, egy egyszerű kép volt, amely a a naprendszerünket, az élet legfontosabb összetevőit, a DNS molekula felépítését, és egy emberi lényt ábrázolt. Az üzenetet a mintegy 25000fényév távolságban levő M13-as gömbhalmaz irányába küldték.
     
Ha egy földönkívüli civilizációnak volna egy olyan SETI projektje, mint a Phoenix, hallhatnák a Földet?   Általában, nem. A legtöbb földi adó túl gyenge ahhoz, hogy Phoenix típusú eszközökkel venni lehetne, akárcsak a legközelebbi csillag távolságában is. A kivétel néhány nagy energiájú radar, és az 1974-es Arecibo-adás (amely azonban csak 3 percig taartott). A sajátunkhoz hasonló "hulladék" sugárzás felfedezéséhez, a jelenlegi eszközeinknél többszörösen érzékenyebbekre van szükség.
     
Miért nem küldünk egyszerűen űrhajót, hogy átkutassuk a más csillagok körül keringő bolygókat élet után?   A csillagok túlságosan messze vannak. A legjobb rakétáink körülbelül másodpercenként 10 mérföldet tesznek  meg. Még a legközelebbi csillagrendszer eléréséhez is( Alpha Centauri 4.2 fényév távolságban) egy ilyen rakétának 60 000 évre volna szüksége. 100fényéves környezetünkben körülbelül 1000 naphoz hasonló csillag található. Mindet űrhajóval átkutatni évmilliókat és hatalmas mennyiségű pénzt igényelne.
Jobb ötlet rádióhullámokat keresni (amely a fény sebességével halad) a mai technikával, és viszonylag szerény költséggel. A Phoenix évi költségvetése 4-5 millió dollár, teljes egészében szponzorok által fedezve.
     
Tudomást szereznek a küldők valahogyan arról, hogy vették az üzenetüket?   Nem. Ugyanúgy nem lesznek tudatában ennek, mint ahogy egy rádiós lemezlovas sem tudja, amikor a rádiónkat az ő műsorára állítjuk. Ahhoz, hogy a földönkívüliek megtudják, választ kell küldenünk. A SETI Intézetnek nincsenek tervei a válaszra. Egy jelenleg megfontolás alatt álló nemzetközi SETI detektálás utáni protokolban a Föld nemzetei közösen  döntenének az esetleges válaszról, és annak tartalmáról. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy egy teljes üzenetváltás több évtizedet vesz  igénybe a fény véges terjedési sebessége miatt.
     
Mi történik, ha találnak jelet?   Először is meg kell bizonyosodni róla, hogy valóban földön kívüli eredetű. A SETI a világ legnagyobb antennáival, több tízmillió csatornán gyakran talál jeleket. A jel földönkívüli eredetét egy másik rádiótávcsővel végzett egyező megfigyelésnek kellene jóváhagynia.
Ha egy mesterséges eredetű jel földönkívüli eredetűnek bizonyul, a felfedezés olyan gyorsan és olyan széles körben tesszük közzé, ahogyan csak lehetséges.

A hat nemzetközi űrszervezet által jóváhagyott "Declaration of Principles Concerning Activities Following the Detection of Extraterrestrial Intelligence" leírja a bejelentés megtételének mikéntjét. A SETI Intézet akvióterve hasonlít a Declaration of Pronciples-re. Nem lesz titoktartás, és valójában fontos a mielőbbi hírül adás, hiszen égető szükség lesz, hogy a csillagászok 24 órán keresztül világszerte figyeljenek minden vett jelet.

     
Mi történik, ha nem találnak jelet?   Csak a felszínén mozgunk annak, amit  egy modern kutatás tehet. A jel vételének hiány nem bizonyítaná, hogy mi vagyunk az egyedüli gondolkodó lények az Univerzumban. Hiszen a bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka.
A SETI Intézet a  kutatás folytatását igyekszik elérni. Szükségtelen mondani, hogy a technikai haladás és a tudományoa felfedezések hatással lesznek a jövőbeni SETI stratégiákra. De a feladás nincs benne a pakliban. Christopher Columbus sem fordult vissza csak azért, mert nem talált semmilyen új földet tengeri útjának első napjaiban.
     
Hogyan fogják megtudni, hogy mit jelent az üzenet?   A Phoenix Projektet csakúgy mint a többi SETI kutatást a hordozó jel megtalálására tervezték, amely bármely továbbítás alapja. Az üzenet, ha van, újabb eszközöket igényelhet, és sokkal gyengébb lehet.
Ha sikerül üzenetet vennünk, megértjük-e vajon? Ha a jelet célzattal küldték, akkor visszafejthető lehet. Ahhoz, hogy egy civilizáció csillagközi távolságokon keresztül jelet küldjön, vagy vegyen, alapvető matematikai és tudományos ismereteknek kell birtokában lennie. Ily módon egy másik civilizációtól származó üzenet, ezen ismereteket felhasználva építhet ki közös nyelvet más társadallmakkal. Egy civilizáció által saját céljaira küldött üzenet valószínűleg számunkra megfejthetetlen. A tartalomtól függetlenül azonban egy dolgot megtudnánk, nevezetesen, hogy egy másik civilizáció van odakint.
     
Hol folyik a keresés?   A Phoenix Projekt az elérhető legnagyobb rádiótávcsöveket használja. Ide értendők aantennák Ausztráliában, West Virginiában, Puerto Ricoban. A nagy távcsövön kívül a SETI kutatáshoz kell egy specifikus digitális jelfeldolgozó. A Phoenix csapata ezt a bonyolult elektronikát egy mozgó kutatási létesítményben tartja (Mobile Research Facility MRF),amely egy 500 000 dollár értékű konténer. Ezt földi, vízi vagy légi úton is a távcsőhöz küldhető, és csatlakoztatható ahhoz.
A Phoenix Projekt mindig használ egy második, általában kisebb, az elsődleges műszertől  több száz mérföldre elhelyezkedő távcsövet, amivel gyorsan ellenőrizheti, hogy a jel valóban földönkívüli eredetű, vagy pedig csak földi interferenciáról van szó.
A Phoenix Projekt folytatott 24 hetes megfigyelést 1998 áprilistól 1996 októberig a Green Bank-i Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium távcsövével, a másik távcső Woodberyben (Georgia) volt. A felszerelés most Arecibo-ban van (Puerto Rico), ahol a kutatás évi kétszeri 20 napos periódusban folytatódik. A megfigyelés ellenőrző távcsöve az angliai Jodrell Bankban Manchester közelében van. 
A megfigyeléseket lehet távolból, az Intézet központjából (Mountain View, California) irányítani, a jelfeldolgozó berendezésnek azonban a fő megfigyelő távcsőnél kell lennie.
     
Mennyibe kerül a Phoenix Projekt?   Évi 4-5 millió dollár közötti összegbe.
     
Mennyi ideje keresik már a csillagászok a földönkívüli jeleket?   1959-ben a Nature magazinban jelent meg Phillip Morrison és Giuseppe Cocconi cikke csillagközi távolságokba történő információküldésről rádióhullámok segítségével. A rákövetkező évben Frank Drake (ma a SETI Intézet igazgatóságának elnöke) lefolytatta az első rádiókutatást más csillagrendszerekbeli intelligencia nyomait keresve a Green Bank-i Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatóriumban. Drake a kutatását OZMA tervnek nevezte, és két naptípusú, kb 12fényévnyi távolságban levő csillagot vizsgált. Azóta több mint 60 kutatást végeztek tudósok tucatjai, több országban is. A mai kutatások technológiája mellett eltörpülnek a korai próbálkozások. A Phoenix Projektet 100 billiószor hatásosabbnak tartják, mint az OZMA tervet.
A Phoenix Projekt ma az egyedüli célzott csillag kutatás, amely érzékenységben, és a lefedett frekvencia tartomány, valamint a vizsgált jeltípusok tekintetében is első. Érdekes, hogy a Phoenix Projekt 1997 és 1998 között ugyanabban az obszervatóriumban folyt, amelyet Drake is használt, bár egy sokkal nagyobb távcsővel. A SETI tevékenységek csak egy apró töredékét jelentik a világ rádiótávcső használatának. A rádiócsillagászat több mint 99 % -a nem SETI kutatás.
     
Kik folytatnak még kutatásokat?   A University of California, Berkeley csillagászai folytatnak kutatást SERENDIP IV néven az Arecibo Obszervatóriumban (Puerto Rico). Körülbelül az adat 3%-át dolgozza fel a népszerű SETI@Home képernyővédő szoftver. A Planetary Society, egy független, magánforrásokból dolgozó  szervezet működtette a BETA Projektet a Harvard Egyetemen, és Argentínában (ez a kutatás 1999-ben állt le, mivel a távcső megsérült egy szélviharban). Az Ohioi Állami Egyetem 24 éven keresztül vezetett egy sok önkéntes munkát is magában foglaló kutatást, ami 1997-ben ért véget, amikor az egyetem leszerelte a program által használt rádiótávcsövet. Új optikai SETI programok működnek a University of California Berkeley Leuschner Obszervatóriumában, és a Harvard Egyetemen. Folynak még rádióhullámú kutatások Ausztráliában és Olaszországban. További SETI kísérleteket, kisebb skálájúak, vezettek és vezetnek egyénileg tudósok, és amatőr rádiósok Egyesült Államok szerte, és más országokban is.
     
Talált már valamelyik SETI kutatás valamit?   Eddig még soha nem találtak bizonyítottan mesterséges eredetű földönkívüli jelet. Minden eddigi kutatás korlátozott volt azonban valamilyen értelemben, mint például érzékenység, a lefedett frekvencia, az eszközök által fogható jel típusa, a csillagok száma vagy az égbolton megfigyelt irányok tekintetében. Amíg galaxisunkban százmilliárdnyi csillag van, addig a nagy érzékenységgel végigpásztázott csillagok  száma kevesebb mint ezer.
Sok SETI kutatás talált megmagyarázatlan jeleket, de anélkül, hogy a jelet ismételten venni lehetne, és más távcsövek megerősítenék az észlelést, ezek nem teljesítik a tudósok által egy valódi detektáláshoz előírt  szigorú feltételeket.
     
III. Háttéranyag
     
Miért gondoljuk, hogy van élet "odakinn"?   Az elmúlt fél évszázad alatt a tudósok a kozmosz fejlődésének olyan elméletét dolgozták ki, amelyben az életet olyan természetes jelenség, amely a megfelelő körülményekkel rendelkező bolygókon nagy valószínűséggel kifejlődik. Tudományos bizonyítékok mutatják, hogy az  élet a Földön viszonylag gyorsan kialakult, ami azt sugallja, hogy nap típusú csillagok körül keringő hasonló bolygókon az élet megjelenik. Ez az elképzelést még valószínűbbé teszi a Naprendszeren kívüli bolygórendszerek felfedezése, és az egykori marsi életet valószínűsítő meteorit.
Ezenkívül ne feledjük, hogy mi csak egy teljesen közönséges csillag egyik bolygója vagyunk. Durván 400 milliárd másik csillag van még a Galaxisunkban, és közel 100 milliárd másik galaxis. Nagyon furcsa volna, ha mi volnánk az egyetlen gondolkodó lények ebben a hatalmas mindenségben. 
     
Mi a Drake formula?   A Drake formula, amelyet eredetileg egy 1961-es tudományos találkozóra napirendként alkítottak ki becslést ad a galaxisunkban létező értelmes, jeleket küldő civilizációk számosságára. A figyelembe vett tényezők között van az, hogy hány Naphoz hasonló csillag van galaxisunkban,  a lakott bolygók hanyad része a kommunikációképes civilizáció, stb. Ha a különböző mennyiségeket összeszorozzuk, megkapjuk N értékét, amely a jeleket küldő civilizációk száma. Sajnos azonban a tényezők közül sok csak nagyon kevéssé ismert, így N értéke a becslés szerint lehet akár egy is (egyedül vagyunk a galaxisban), vagy ezer, vagy akár millió is.
     
Miért van szükség egyáltalán SETI-re?   Sok okot lehetne mondani, köztük olyan gyakorlatias megfontolásokat is, mint hogy ez húzóerő a technika területén. A Phoenix Projektnél használt  jelfeldolgozó technikákat már adaptálták a mellrák felismerésében. A SETI kutatás első és legfontosabb indoka azonban, hogy olyan kérdések megválaszolására tervezték, amelyet az előző generációk még legfeljebb csak feltehettek. Hogyan illeszkedünk a kozmosz biológiai rendjébe? Az értelmes élet vajon ritka esemény vagy teljesen szokásos az univerzumban? A technikai civilizációk élettartama hosszú-e vagy pedig szükségszerűen elpusztítják önmagukat, esetleg más okból halnak ki. Ha valamely vett jelet megérthetnénk, mindig megvan a lehetősége, hogy nagyon értékes tudással lennénk megajándékozva. Valószínű, hogy bármely felfedezett civilizáció a miénknél jóval fejlettebb lesz, és segíthet bennünket csatlakozni az értelmes lények galaktikus hálózatához. De mégha olyan jelet veszünk is, amit nem sikerül megfejtenünk, azt még mindig megtudtuk, hogy nem vagyunk egyedülállóak az univerzumban. Ennek hatása a társadalomra bizonyára olyan jelentős lenne, mint amikor Kopernikusz elvetette az addig a világmindenség középpontjának tekintett Föld különleges helyzetét.
     
Mit gondol a többi tudós a földönkívüli civilizációk kereséséről?   A legtöbb tudós támogatja a kutatást.Íme néhány idézet szakmai folyóiratokból:
Report of the Astronomy Survey Committee, National Academy of Sciences, 1972:
"...Egyre több tudós érzi úgy, hogy a más civilizációkkal való kapcsolatfelvétel többé nem az álmok világába tartozik, hanem az ember történetében egy olyan természetes esemény, amely talán még sokunk életében megtörténik... Hosszútávon ez lehet a tudomány legfontosabb és legnagyobb hatású eredménye az emberiségnek, és civilizációnknak."
Report of the Astronomy Survey Committee, National Academy of Sciences, 1982:
"...Nehéz elképzelni izgalmasabb csillagászati felfedezést, vagy olyat amelynek nagyobb hatása lenne az emberi felfogóképességre mint a földönkívüli értelmes élet felfedezése."
Report of the Astronomy Survey Committee, National Academy of Sciences, 1991:
"...Más csillagok  körül keringő bolygók felfedezése az múlt évtizedben, és a csillagközi anyagokban a bonyolult szerves molekulák folyamatos felfedezése még nagyobb tudományos támogatást kölcsönöz ennek a vállalkozásnak."
     
A legutóbbi naprendszeren kívüli bolgók felfedezése, vagy a Marsról származó esetleges microfosszíliák befolyásolják-e a kutatásaikat?   Igen és nem. A legtöbb csillag, amelyek körül bolygórendszert fedeztek fel, már rajta volt a Phoenix célpontjai között. A SETI tudósok egy korai feltevését is megerősíti -nevezetesen, hogy galaxisunk csillagainak jelentős hányada körül kellett bolygóknak kialakulnia. A Mars meteorit egy másik potenciális megerősítése annak, hogy az élet valóban elterjedt univerzum szerte. Valójában az Intézet néhány tudósa részt vesz a Marsra irányuló jövőbeni NASA expedíció tervezésében.
     
IV. SETI, Oktatás és Nyílvános tájékoztatás
     
Hogyan léphetek kapcsolatba a SETI Intézettel?   E-mail-ben, levélben, vagy akár telefonon: legfontosabb telefonszámok és címek. Onnan kapcsolatba léphet a megfelelő osztályunkkal.
     
Hogyan kaphatok információt a SETI INtézetről és a Phoenix Projektről?   Nyugodtan lépjen kapcsolatba a SETI Intézettel, de ha lehetséges csak miután látta a Web oldalainkat, amelyek fel vannak töltve információval. Támogatóink megkapják a "SETI News" című hírlevelünket is.
     
Vannak a SETI Intézetnek nyilvános rendezvényei?   Ritkán. Valójában nincs sok látnivaló. A távcsövek szét vannak szórva a földgömbön, és egyik sincs ezer mérföldnél közelebb az Intézethez. Híradások a SETI Intézet munkatársai által tartandó várható előadásokról és publikációkról megtalálhatók az oldalainkon.
     
Vehetek SETI Intézet emblémás pólót?   Igen. Látogassa meg , és tekintse meg kínálatunkat az internetes ajándék boltunkban. Nem csak pólók vannak.
     
Hogyan járulhatok hozzá a földönkívüli értelmes élet kutatásához?   A legegyszerűbb és leghatásosabb mód az anyagi támogatás. Ez úton tudja az Intézet a forrásokat a leghasznosabb módon felhasználni. Alkalmanként azonban felmerül az igény valamilyen eszközre, vagy önkéntes munkaidőre.
     
Hogyan kaphatok munkát a SETI Intézetnél vagy általában a SETI-vel kapcsolatosat?   A SETI Intézet nem egy nagy szervezet, és így csak ritkán van felvétel. Mivel a munkánkat rádiótávcsővel végezzük, a szükséges tapasztalatok a csillagászat, biológia, kémia, fizika, villamosmérnöki, és számítógéptudomány területeivel kapcsolatosak. Van egy adminisztratív csoport is. Érdeklődők pályázat küldése előtt érdeklődjenek az Intézetnél, hogy van-e egyáltalán üres állás, és milyen. Az Intézet égisze alatt folytatott kutatásoknak csak egyike a Phoenix Projekt.
     
Milyen végzettség szükséges a SETI-ben való munkához?   A Phoenix legtöbb munkatársának villamosmérnöki vagy számítógéptudományi egyetemi végzettsége van. Meglehetősen kevés az asztronómus és a fizikus. Az Intézet más projektjei foglalkoztatnak biológusokat bolygókutatással foglalkozó és egyéb tudósokat.
     
Vannak oktatási anyagaik iskolák, főiskolák, egyetemek számára?   Igen. A Life in the Universe  sorozat ilyen. Több projekt van fejlesztés alatt. Részletesebb kérésekkel forduljanak a SETI Intézet Oktatási Osztályához, Edna DeVore-hoz edevore@seti.org
     
Lehetek a SETI Intézet tagja?   Igen! Informálódjon a SETI Intézet új, dinamikusan fejlődő tagsági programjáról, a TeamSETI-ről. Legyen a csapat tagja!
Sokan hallottak már a SETI@Home projektről, amely segítségével részt lehet venni a SETI kutatásban. Ez a projekt közvetlenül nincs kapcsolatban a Phoenix Projekttel, azonban a SETI@Home több tanácsadója a SETI Intézetnél dolgozik.
     
V. Kapcsolódó információk 
Van valamilyen képük UFO-król, vagy idegenekről?   Nincs. Ezideig nincs olyan meggyőző tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná azt a nézetet, hogy földönkívüliek itt vannak, vagy ide tartanak. Ennek okai megtalálhatók a "Why the SETI Institute does no UFO Research". c. dokumentumunkban. Azonban érdemes eltűnődni azon a tényen, hogy ha érdekes, igazolható bizonyítékai volnának a földönkívüliek bolygónkon tett látogatásának, az egyetemek  tudósainak tízezrei kutatnák a témát. De nem teszik ezt.
   


HOME | General Info | Science | Education | Funding & Membership | Gift Shop

 SETI - Földönkívüli Intelligens Élet Kutatás
tudományos módszerekkel
 Fordította:Bürgermeister Lívia,  Frissítve: 2001-08-15 Távkapcsolat Co.